A hét idézete

„Vizsgálódj előbb, azután helyeselj, s végül szeress. Szemed legyen vak a vonzó külsőre, füled süket a csábító hízelgésre, sima beszédre.” /Anne Bronte: Wildfell asszonya/

2020. december 23., szerda

NOHUN #28 Clarin Leopold Alas: A főbíróné

 

Először is szeretnék minden Olvasónak nagyon boldog karácsonyt kívánni! J

A mai NOHUN részben egy tizenkilencedik századi spanyol regényt veszünk egy kicsit górcső alá, amelyről az a kevéske forrás, amelyet találtam, azt állítja, hogy századának egyik legnagyszerűbb spanyol regénye.

(Egy kis megjegyzés, mielőtt belevágnánk: a nagy könyv úgy hozza az író nevét, ahogyan a címben is szerepel, viszont a forrásokban Leopoldo Alasként emlegetik, a Clarín - hosszú í-vel - pedig csak valamiféle írói álnév lehet.)

A főbíróné (La Regenta) című regényben Alas a megkínzott és ezért széthullófélben lévő lelket vizsgálja. A könyvben egy képzeletbeli városban, Vetustában járunk, melyet az író Oviedóról mintázott. A főszereplőnk pedig Ana Ozores, aki áldozatul esik elsőként a jóval idősebb és sokkal inkább apai szerepet betöltő férjének, később pedig a szűk látókörű, konzervatív és nőgyűlölő közösségnek, amelyben él. A könyvben Ana olyan pszichológiai hanyatláson megy át, amelyben Alas szerint egész Spanyolország társadalma szenved.

Anát egyébként a spanyol Bovarynéként is emlegetik, ami már önmagában érdekessé teszi a könyvet. Habár a Bovaryné engem annyira nem nyűgözött le, bizonyára érdekes lenne összehasonlítani a két könyvet. Sőt, az az érzésem, hogy bizonyos szempontból még A skarlát betűvel is össze lehetne hasonlítani. Mert mind a házasságában szenvedő asszony, mind a tiltott szerelme miatt megbélyegzett asszony megjelenik Alas művében.

És van még egy szempont, ami nekem különösen felkeltette a figyelmem. Ez pedig nem más, mint hogy Ana egyik komoly hódolója éppen a gyóntatópapja lesz. Gyanítom, hogy újabb díszes taggal bővülne a társaságomJ

Források itt és itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése