Fanny
Burney-nek nem ez az első könyve a listán. Az Evelináról elvileg készült fordítás, ámbár még nem sikerült beszereznem. Ezért most nézzük meg elsőként a másik listás könyvét, a Camillát.
Először
is meg kell jegyeznem, ha valaki még nem szembesült volna ezzel az aprócska
ténnyel velem kapcsolatban, hogy nem nagyon szeretem, ha egy név a könyv címe.
Mert semmitmondó. Oké, nyilván a megnevezett illető lesz a főszereplő (bár néha
ez sem igaz, lásd például itt…). De ezen túl semmit nem árul el magáról a
könyvről, és így nem is tesz kíváncsivá.
De
lendüljünk is tovább ezen az apró kitérőn, és nézzük meg, miről is szól a
Camilla. A teljes címe körülbelül Camilla, avagy kép a fiatalságról (Camilla;
or, A Picture of Youth). (Megjegyzem, ezzel a kis kiegészítéssel sem hozott
lázba.) A könyvben néhány, a felnőtté válás előtt álló fiatal, Camilla, három
testvére és egy unokatestvére életét követhetjük nyomon. Camilla épp házasság
előtt áll, halálosan szerelmes a vőlegényébe, Edgarba. De apja és barátai tanácsára
próbára teszi magát és a fiút is, mielőtt hozzámenne, hogy biztosan jól választott-e,
és a fiú is valóban viszontszereti-e. Ez sok érzelemdús és humoros eseményhez
vezet.
Burney
ezzel a könyvével képet ad arról, milyen volt felnőni a XVIII. századi
Angliában, milyen lehetőségei voltak a fiataloknak. Valamint külön hangsúlyt
fektet arra, melyek azok a társadalmi fenyegetések, amelyektől a fiataloknak,
különösképp a nőknek tartaniuk kell.
A
nagy könyv elég érdekesen ír róla, először megjegyzi, hogy milyen
realisztikusan vannak ábrázolva a szereplők, később viszont azt írja, hogy az
érzelmeket igencsak túlozva ábrázolja. Csak én érzek némi ellentmondást??
Nem
lettem meggyőzve arról, hogy ezt a könyvet érdemes lenne elolvasni. Eladó
menyecskékről már mások is írtak, ilyesmiről szól például Jane Austen összes
regénye. Aki őt szereti, az bizonyára ebben sem csalódna, de nekem ugyebár ő sem lett a
kedvencem. (Bár határozottan javult a kapcsolatunk a korábbiakhoz képest.)
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése