Folytatjuk
a Háború és béke cselekményének „rövid” áttekintését. 😊 Ma a második könyvet vesszük górcső
alá.
A
második könyv öt részből áll. Hogy ne nyúljanak túl hosszúra a bejegyzések, a
második könyv tartalmát két részben fogom feltölteni. Elsőként megnézzük az
első és a második részt, jövő héten pedig a harmadik, negyedik és ötödik
részeket.
Az
első rész 1806-ban kezdődik, vagyis az első könyv végéhez képest legalább egy
fél évet átugrunk. Pierre és Rosztovék szála Moszkvában fonódik egybe. Az egész
város azt pletykálja, hogy Elennek, Pierre álomszép feleségének Dolohov a
szeretője. Pierre, bár nincs tényleges bizonyítéka erre, mégis párbajra hívja
Dolohovot, és meglövi. Ezután feleségét hátrahagyva Pétervárra távozik.
A
párbaj után Dolohovot a fiatal Nikolaj Rosztov karolja fel. Dolohov rengeteget
jár hozzájuk, és beleszeret Szonyába. Bár Nikolaj saját bevallása szerint már
kiszeretett a lányból, vagy legalábbis nem akarja lekötni magát ilyen fiatalon,
mégis bosszantja a dolog. Dolohov meg is kéri Szonya kezét, de Szonya hűséges
Nikolajhoz, kikosarazza a kérőt. Ezután Nikolaj bosszút akar állni Dolohovon,
de fordítva sül el a dolog – egy „barátságos” kártyapartin Dolohov teljesen
megkopasztja Nikolajt.
Bolkonszkijéknél
dráma van, az idős herceget ugyanis arról tájékoztatják, hogy a fia elesett a
harcokban. Andrej azonban váratlanul beállít, éppen akkor, amikor Lizánál, a
feleségénél beindul a szülés. A harcok és a sérülése teljesen más színben
tüntetik fel Andrej előtt az életet, alig várja, hogy végre a feleségével és a
gyermekükkel lehessen, ám Liza tragikus módon belehal a szülésbe.
A
második rész szintén két vonalon halad tovább. Elsőként Pierre-t láthatjuk,
amint Pétervárra tartó útja során összetalálkozik valakivel, aki egyrészt a
későbbiekben sokáig a pártfogója lesz, másrészt pedig bevezeti Pétervár
szabadkőműves páholyába. Pierre élete ettől fenekestül felfordul, igyekszik a
közjó szolgálatlába állítani magát, de sajnos a háta mögött mindenhol
megcsalják. Moszkvában pedig teljesen elítélik a tettét (mármint a párbaját
Dolohovval), és mindenki szegény feleségét sajnálja, és próbálnak minden lehető
módon a kedvében járni. Többek közt a kis Borisz Drubeczkoj is nagyon igyekszik
Elen kegyeibe férkőzni.
Nikolaj
Rosztovval és feljebbvalójával, Deniszovval a frontvonalon találkozunk újra. A
seregben áldatlan állapotok uralkodnak, nincs élelem, nincs rendes szállás a
katonák számára, aki pedig véletlenül megsebesül, leginkább csak abban
reménykedhet, hogy hamar meghal, mert az orvosi ellátás és a higiénia
gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ebben a helyzetben Deniszov elrabol egy
élelemszállítmányt a saját katonái számára, amit azonban az íróasztal mögött
kuksoló, befolyásos tisztek nem néznek jó szemmel.
Deniszov
valószínűleg szánt szándékkal megsebesíti magát, és kórházba kerül. Erre azért
volt szükség, hogy elodázhassa a meghallgatását az élelemlopási ügyben. Nikolaj
segítségével szeretne kegyelmet kérni magának közvetlenül az uralkodótól.
Nikolaj, hogy Deniszov kérését teljesítse, Tilsitbe megy, hogy ott
találkozhasson az uralkodóval. Tilsitben nagy felfordulást talál, mindenki a
béke megkötését ünnepli (1807 nyara), ez elég visszás színben tűnik fel előtte,
hiszen még csak nemrég látta, milyen körülmények között élnek és halnak a
katonák.
Szereted
a háborús történeteket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése