A mai bejegyzés előre láthatóan igen rövid lesz,
mert bevallom őszintén, a soron következő NOHUN könyvről nem találtam túl sok
mindent az interneten.
Habár a vélemények erről megoszlanak, nekem mégis az
az érzésem, hogy a Silas bácsi elsősorban a gótikus regények közé sorolható.
Vannak benne ugyanis ijesztő szereplők, egy hátborzongató kastély, és
mindenféle különösnek tűnő események történnek.
A főszereplőnk egy ártatlan lány, Maud Ruthyn, aki
mellé az apja felfogad egy gonosz nevelőnőt, Madame de la Rougierre-t. Maud
kezdettől fogva tart a Madame-tól különös szokásai miatt, és nagy nehezen
sikerül rábeszélnie az apját, hogy bocsássa el őt a háztól. Nem sokkal ezután
azonban szomorú eset történik, meghal Maud apja, aki végrendeletében lánya
felügyeletét a testvérére, Silasra hagyja. Maud hallott már ezt-azt Silasról,
de személyesen nem ismeri őt, egyszerre kíváncsi rá és tart tőle. Habár többen
is megpróbálják eltántorítani a költözéstől, Maud mégis úgy dönt, hogy a
következő három évet, míg be nem tölti a 21. életévét, Silasnál fogja tölteni.
A költözés utáni első időkben Maud egészen jól érzi
magát a nagybátyjánál, habár irtó különösnek találja Silast. Megismerkedik
Silas lányával, Milly-vel, akivel rögtön összebarátkoznak, és együtt próbálják
felfedezni a hatalmas házat. De a nyugalmas és kellemes élet ellenére néhány
különös esemény és az egész hely hangulata elég sötét jövőt fest Maud számára.
Kisvártatva felbukkan Silas fia, Dudley, akit Maud
felismer, mint Madam de la Rougierre ismerősét, később pedig maga a Madame is
felbukkan. És a különös események, amelyek a Madame legelső felbukkanása óta
történtek, kezdenek értelmet nyerni.
A források közt láthatjátok, hogy igazából két blog
bejegyzést találtam csak a könyvhöz, és mindkettő elég rejtélyesen fogalmaz.
Nyilván nem akartak semmilyen spoilert lelőni, amiből arra következtethetünk,
hogy a könyv hemzseg a titkokban, váratlan fordulatokban és nagy
lelepleződésekben.
A nagy könyv még ennél is rejtélyesebben fogalmaz,
sőt, különféle vallási és politikai vonatkozásokat is behoz. De mivel ezekről
máshol nem találtam infót, és behatóbb ismeretek nélkül ezt elég nehéz
értelmezni, így ezeket én ki is hagynám, habár alapvetően igen érdekes
dolgokról van szó. (Na jó, csak említés szintjén: ír-angol hagyományokról és
Emanuel Swedenborg nézeteiről.)
Habár nem volt túl sok szó itt a blogon a gótikus
regényekről (Az otrantói várkastély, A szerzetes, Udolpho rejtélyei, A bolygó Melmoth), amikor ilyesmiket olvastam, azok általában véve tetszettek,
ezért azt mondom, szívesen elolvasnám a Silas bácsit is. Remélhetőleg a könyv
abban is ragaszkodik a gótikus történetek „hagyományaihoz”, hogy pozitív a
végkifejlete.
Egyébként végszóként hagy mondjam el, hogy bár Le
Fanu egyik listás könyvéből sem készült magyar fordítás (még egy szerepel a
nagy könyvben), azért olvashatunk tőle magyarul, többek közt a már ismert
Kalandos históriákban is szerepel egy műve.
Források:
https://heavenali.wordpress.com/2014/05/03/uncle-silas-sheridan-le-fanu-1864/
https://shereadsnovels.com/2011/10/05/uncle-silas-by-sheridan-le-fanu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése