Elmélkedések Robert Louis Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című művéről

 

A tanári segédlet sorozat – feltehetően – utolsó részeként ma a legutóbb olvasott Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című műről fogok elmélkedni. (Magát a segédletet jelenleg még itt találjátok.)

Ugyebár egy egész rövid könyvről van szó viszonylag kevés cselekménnyel, mégis rengeteg mindenről lehet itt elmélkedni. Én azonban most csak három kérdés(kört) emelnék ki.

Az első a kísérletezés kérdésköre. A kísérletezés szerintem fontos, hiszen általa jutunk új felfedezésekhez, illetve adott esetben új elméletekhez, amelyeket más kísérletekkel bizonyíthatunk vagy éppen cáfolhatunk. Vagyis a kísérletezés a fejlődés fontos eleme. Ám a kísérletezés morális kérdéseket is felvet, főleg például az aktuális esetben, amikor gyakorlatilag emberkísérletekről van szó. Mennyire etikus embereken kísérletezni? Fontosabb a cél, az eredmény, mint maga az ember, aki a kísérlet „elszenvedője”? Mit ér adott esetben a tájékoztatás és a kísérleti alany beleegyezése, ha valójában a kísérlet végrehajtója sincs tisztában a lehetséges következményekkel? Súlyos kérdések, amelyekre szerintem nincs ember, aki tudná a helyes választ. Valószínűleg nincs is rá helyes válasz.

Ennek fényében az dicséretes, hogy Jekyll kész saját magán kísérletezni. Én még azt is dicsérném, hogy annyira fontosnak tartja a munkáját, kutatását, hogy ezért kész feláldozni saját magát. Hogy a kísérlete eredményét aztán saját, önös céljaira használta fel, azt nagyon tudománytalannak találom, és itt vesztette el számomra Jekyll a hitelét. És számomra ebben a pillanatban végérvényesen át is változott Hyde-dá.

Ez átvezet minket a következő kérdéshez, hogy vajon miért vehette át Hyde az irányítást? Erről a kérdésről én már kifejtettem a véleményemet az előző bejegyzésben. Szerintem Jekyll valójában sokkal inkább Hyde volt, pusztán a társadalmi elvárások változtatták őt Jekyll-é. Később pedig csak talált egy szert, amely segített neki megoldani ezeket az emberiség által rárakott korlátozó láncokat. És íme, újra meg is érkeztünk a drogos analógiámhoz…

Innen aztán el lehetne kanyarodni ahhoz a kérdéskörhöz, hogy hogyan, miben és milyen mértékben befolyásolja, alakítja a társadalom az egyént. De ez a kísérletezés morális kérdéseihez hasonlóan egyrészt nagyon ingoványos területre vinne, másrészt pedig nagyon messzire vezetne minket a könyvtől. Aki érez magában erre affinitást, az elmélkedhet ezen (is).

Végül pedig egy, magához a történethez szorosabban kötődő, furcsa, elgondolkodtató, ugyanakkor szórakoztató kérdés: ha Enfield és Utterson Jekyll halála után újra a háza felé sétálnának egy vasárnap, vajon mit mondanának az épület előtt? Egyik sem nyújtotta szószátyár figura benyomását, úgyhogy szerintem csak megállnának egy pillanatra, elgondolkodnának, majd fejcsóválva továbbmennének.

Mennyire része az életednek a kísérletezés? (Nem kell feltétlenül tudományos célú kísérletezésre gondolni.)