Louisa May Alcott: Jó feleségek

 

Legutóbbi kiadás: 2022, Lazi

Mint láthatjátok, sikerült beszereznem a Kisasszonyok második felét, így folytattam is ezt a remekbe szabott történetet.

Ahogy a tavalyi évösszegzőben is írtam, idén szeretnék egy új bejegyzés-rendszert kikísérletezni, úgyhogy ezennel el is kezdem. 😊 Az új rendszer lényege, hogy minden könyvről legalább két bejegyzés fog születni. Az elsőben a kizárólag a tartalmat foglalom össze röviden, a másodikban pedig a saját gondolataimról írok. Ezzel egyrészt megkurtítom az egyes bejegyzéseket, másrészt pedig több időm marad egy-egy olvasásra.

Következzék most tehát egy rövid tartalmi összefoglaló a Jó feleségekből. A bejegyzéseim továbbra is erősen spoileresek lesznek, tehát ha előbb szeretnéd elolvasni a könyvet, akkor ezt a bejegyzést ne is olvasd tovább.

A Kisasszonyok eseményei után néhány évvel vesszük fel újra a történet fonalát. John Brooke eleget dolgozott ahhoz, hogy megteremthesse az együttélés feltételeit Meg March számára, így hát az első esemény, amin újra részt veszünk a March családdal, az éppen Meg és John esküvője lesz. Az ő életük viszonylag egyenletesen rendezetten csordogál majd tovább az egész könyvön át. Persze egyik házasság sem mentes az akadályoktól és kisebb-nagyobb nehézségektől, és ezeket is jól bemutatja az első boldog pár kapcsolata, de ennek a könyvnek nem (vagy inkább sem) ők a főszereplői.

Jo élete már inkább tele van zökkenőkkel. Nem túl váratlanul ugyan, de egyszer csak eléáll Laurie a nagy kérdéssel, amit Jo kategorikusan elutasít. Úgy érzi, és ebben anyja is megerősíti, hogy ő is Laurie természetükben túlságosan hasonlítanak egymásra ahhoz, hogy hosszú távon boldogok lehessenek együtt. De Jo sem menekülhet a szerelem elől, és bár utolsóként a March lányok közül, de végül rá is rátalál a boldogság és a szerencse is.

Beth a Kisasszonyokban átesik egy súlyos betegségen, és a Jó feleségekben azt láthatjuk az elejétől fogva, hogy valahogy csak nem akaródzik teljesen felgyógyulnia. Sosem tudjuk meg pontosan (legalábbis a magyar fordításból), hogy végül is mi az oka, de elhagyja az árnyékvilágot.

Amy-t a szerencse és a jólneveltsége egy hosszú külföldi úttal ajándékozza meg. Miközben felfedezi Európát, rá is rátalál a szerelem, méghozzá egy régi ismerős személyében, ugyanis a mi becses Laurie-nk lesz a férje.

Mrs. és Mr. March méltósággal és mérhetetlen lelki erővel viselik a rájuk kiszabott csapást. De a sors azért igyekszik valamennyire kárpótolni is őket, ugyanis a történet végére többszörös nagyszülők lesznek.

A mogorva March néni is jobb létre szenderül ebben a részben, és mindenki legnagyobb meglepetésére Jo-ra hagyja a hatalmas házát. Jo és férje – egy német professzor, akivel Jo new yorki tartózkodása alatt ismerkedik meg – nem válnak meg a háztól, hanem fiúiskolát nyitnak.

Ha jól tudom, a March lányok története a Jó feleségek után is folytatódik tovább, főként Jo-ra és az iskolájára koncentrálva. További két kötetben – Fiatalurak és Jo fiai - követhetjük tovább a March család sorsát. Ezek a kötetek azonban már nem szerepelnek a nagy könyvben.

Mi a véleményed a házasságról, mint intézményről?

„Az ég áldjon meg, nem én költök sokat; a pénz maga költi el magát, mire odanézek, híre-pora sincs.”

„Mindig az a legjobb politika, ha az ütést csókkal viszonozzuk akkor is, ha néza nehéz…”

„A férfiak ritkán látják be az ilyet, mert ha a nők adják a tanácsot, a teremtés urai csakis akkor fogadják meg, amikorra rábeszélik magukat, hogy hiszen ők is épp ezt akarták tenni; aztán ezek szerint is cselekednek, és ha sikerrel járnak, felerészben elismerik a gyengébb nem érdemét, míg ha nem járnak sikerrel, mindenestül a nőket hibáztatják érte.”

„Könnyű önmegtagadást ígérni, amikor az én belefeledkezik egy másikba…”

„…mert a bánattal kézen fogva járt a reményteli belenyugvás.”

„Fölöttébb erényes dolog kijelenteni, hogy jók leszünk, de ahhoz hosszú munka kell, kemény munka, mielőtt egyáltalán a helyes irányban tehetnénk le a lábunkat.”

„…sose tudtam, hogy a földi világ ennyire hasonlíthat a mennyországra, ha két ember szereti egymást, és egymásért él!”

„…mert a szegénység gazdaggá teszi azt, aki felül tud emelkedni rajta.”

„…mert a halál nem törhette meg a családi köteléket, amelyet oldhatatlanná kovácsolt a szeretet.”