NOHUN az 1800-as évek előtt

Dobpergés --- elérkeztünk az első mérföldkőhöz a NOHUN sorozaton belül. Először arra gondoltam, hogy akkor csinálok majd egy összefoglalót, ha megnéztünk már ötven könyvet. De mikor a következő delikvenst kerestem, láttam, hogy már megnéztük az összes le nem fordított könyvet, ami az 1800-as évek előtt jelent meg. És ez remek alap egy kis áttekintéshez. (Az 1800-as évek előtt megjelent, lefordított könyvekről itt olvashattok egy kis összegzést.)

Nézzünk először néhány statisztikai adatot:

• Az első NOHUN bejegyzés 2018. júliusában került fel a blogra.

• Összesen 19 könyvet néztünk meg eddig a sorozat keretein belül.

• 3 olyan könyv volt ezek között, amelyeknek az írójától olvastunk magyarul is. Ők Cervantes, Swift (bár ő csak társszerző volt a NOHUN könyvben) és Smollett.

• A könyvek témái elég sokszínűek voltak. A három dobogós a női sors (6 könyv), a rabszolgaság (3 könyv) és a lovagi élet (2 könyv).

Általában véve azt tudom elmondani, hogy bár elég sok téma képviseltette magát, azért a legtöbbhöz hasonlót magyarul is lehet találni, vagyis nem feltétlenül lenne szükségszerű a fordítás. Ugyanakkor kétségtelenül voltak olyan témák, amelyek első blikkre is felettébb érdekesnek és megdöbbentőnek tűntek. Ilyen volt például a boldogság kereséséről szóló Rasselas, vagy az érzelmes férfit bemutató Érző lélek. Ezen kívül pedig volt két olyan téma, amivel engem mindig le lehet kenyerezni. Az egyik az igazság és igazságszolgáltatás témaköre a Caleb Williams kalandjaiban, illetve az Új-Spanyolország fölfedezésének történetében tárgyalt gyarmatosítás.

Habár a könyvek többségéhez azt írtam, hogy szívesen elolvasnám, így visszatekintve azt mondanám, ez a fenti négy lenne az, ami igazán érdekelne. Sőt, ha egyre kellene leszűkíteni a kört, azt is nyugodt szívvel meg tudnám tenni (túl sok könyv, túl kevés idő…), és ebben az esetben egyértelműen az Új-Spanyolország fölfedezésének történetére szavaznék, az nagyon izgatja a fantáziám. Mert még ha nem is tekinthetjük száz százalékosan megbízható és hiteles történelmi adattárnak, valamennyi valóságalapja biztosan van, ha más nem, egy ember nézőpontja, és ilyesmivel megismerkedni szerintem szuper lehet.

Én a magam részéről továbbra is nagyon izgalmasnak találom ezt a kis projektet, úgyhogy folytatás mindenképpen várható. J

A sorozat tagjairól az írásaimat megtaláljátok a Sorozatok fül alatt, vagy a lustábbak itt. J

NOHUN #14 Henry Mackenzie: Érző lélek

Az ehavi NOHUN részben egy formabontó könyvvel szeretnélek megismertetni titeket. Az érző lélek (The Man of Feeling) azért volt formabontó, mert Henry Mackenzie egy olyan korban próbálta kiadni a szentimentalista könyvét, amikor a szentimentalizmus eszméi már nevetségesnek számítottak. És bár hosszú volt az út, mire Mackenzie talált egy kiadót, amely hajlandó volt kiadni a regényét, a küzdelem abszolút megérte, mert a könyvet vitték, mint a cukrot.

És azért is formabontó volt, mert egy érzelmes regény főszereplőjévé egy férfit tett meg. De ne szaladjunk ennyire előre. A könyvnek elég egyszerű cselekménye van. Főszereplője Harley, aki szülei halála után a jóléte fenntartásán munkálkodik, de nem túl nagy sikerrel. A szomszédai azt tanácsolják neki, hogy utazzon fel Londonba, és keressen magának egy jómódú pártfogót, és Harley így is tesz. A kiszemelt pártfogóval ugyan nem sikerül találkoznia, helyette viszont mindenféle emberekkel találkozik és kalandokba bonyolódik. Végül belátja, hogy itt nem fog célt érni, ezért a hazatérés mellett dönt, hazatérve azonban katasztrófa fogadja, kedvese, Miss Walton időközben eljegyezte magát valaki mással. Harley megbetegszik, már halálán van, amikor Miss Walton felbontja eljegyzését, és bevallja Harley-nek az érzéseit. Harley boldogan, Miss Walton kezét szorongatva hal meg.

Egyértelmű, nem egy pörgős krimiről van szó, de nem is a cselekmény a könyv lényege, a hangsúly sokkal inkább az érzelmeken van. Minden fejezet egy-egy érzelmet hivatott bemutatni, és minden fordulatnak az a célja, hogy egyik érzelemből átvezesse a főszereplőt és az olvasót(!) egy másikba.

Harley egy különös főszereplő, férfi létére fő érzékeiként az érzelmesség, a jószívűség vannak kiemelve, hisz az emberi jóságban, pozitív szemléletű, előítéletektől mentes, és hát bizony egy kicsit naiv is. Úgy érezhetjük, hogy ő túl jó erre a világra. És valóban, a karaktere bizonyára eltúlzott, de csak azért, hogy felnyissa a szemünket, milyen fontos tulajdonságok a kedvesség és az empátia.

Az érzelmek bemutatásán és fontosságuk kihangsúlyozásán túl olyan korabeli, fontos témákkal is foglalkozik a könyv, mint a társadalmi igazságtalanság és a törvénysértések hatása az egyes emberekre, a skót kultúra vagy India brit megszállása és egyáltalán a háborús helyzetek hatása szintén az egyénre.

A könyv fő mondanivalója, hogy az igazságtalanságokat úgy szüntethetjük meg, ha emberségesek maradunk, és cselekedeteink során figyelembe vesszük a másik ember érzéseit is.

A nagy könyv a regény jelentőségét Rousseau Új Héloise-ához hasonlítja. Érdekes, hogy az egyik az 1800-as években jelent meg először és utoljára magyarul, a másikat pedig egyáltalán nem fordították le… Pedig én felettébb kíváncsi lennék erre a könyvre, mert hát a férfiak és az érzelmek elég extrém párosítás lehetett akkor is és manapság is az. Szerintem lehetne benne érdekes dolgokat olvasni. (Bár én elfogult vagyok, nekem Goethe Wertherje is tetszett…)

Forrás:

https://www.gradesaver.com/the-man-of-feeling/study-guide/summary

https://www.gradesaver.com/the-man-of-feeling/study-guide/analysis