Soron
következő könyvünkről alig-alig találtam valamit, így kénytelen voltam a nagy
könyv információira támaszkodni.
Amit
tehát sikerült kiderítenem a szóban forgó műről:
A
Hildebrand egy álnév, az írót valójában Nicolaas Beets-nek hívták, a Sötétkamra (Camera
obscura) pedig a holland irodalom egyik fontos műve. Nem csak azért, mert
hétköznapi holland nyelven íródott, hanem mert témája a XIX. századi holland
polgárság.
Beets
Leidenben végezte az egyetemet, közben pedig lejegyezte mindennapi
megfigyeléseit. Néha meseszerűen, néha inkább tényszerűen, de mindenesetre
ezekből a lazán összefűződő történetekből jött létre a Camera obscura.
A
cím szerintem nagyon találó, a szerkezet ugyanis, amiről Beets a könyve címét
kölcsönözte, maga is megmutatni hivatott dolgokat. Akinek lövése sincs, hogy
mi az a camera obscura, azt ajánlom, látogasson el az egri Líceumba. Roppant
érdekes és szórakoztató szerkezet. J Nem is értem
egyébként, miért kellett ezt lefordítani.
Amit
még érdemes tudni a könyvről, hogy meglehetősen szentimentálisra sikeredett,
már abból a szempontból, hogy a történetben minden gonosz elnyeri méltó
büntetését, a jók pedig lépten-nyomon jutalmat kapnak.
Bár
a téma – egy társadalom bemutatása – ugyan nem újkeletű, viszont abból a szempontból
kétségtelenül kiemelkedő a könyv, hogy végre nem a briteket vesszük (vennénk)
górcső alá. Ettől függetlenül azonban a társadalomkritika nem éppen az a téma,
ami közel áll a szívemhez, így annyira nem fáj a szívem ezért a könyvért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése