A hét idézete

„Vizsgálódj előbb, azután helyeselj, s végül szeress. Szemed legyen vak a vonzó külsőre, füled süket a csábító hízelgésre, sima beszédre.” /Anne Bronte: Wildfell asszonya/

2019. július 17., szerda

NOHUN #12 Charlotte Lennox: Női Don Quijote



A NOHUN sorozat következő könyve Charlotte Lennoxtól a Női Don Quijote (The Female Quixote: Or, the Adventures of Arabella).

A könyv címe elég egyértelműen meghatározza a témáját. Főhősünk itt újfent tévképzetektől szenved, csak itt most egy nőről van szó. Arabella sok éven át él egy kastélyban özvegy apjával. Mivel nincs, aki példát mutasson neki, így francia romantikus regényeken szocializálódik. Apja hirtelen halálakor rákényszerül, hogy kilépjen a való életbe. De ő ezt a való életet azonosítja a regények cselekményeivel. Emiatt pedig egy sor furcsábbnál furcsább helyzetet idéz elő. A történet vége felé egyszer egy folyóba veti magát, állítólag azért, hogy megvédje a becsületét, és emiatt súlyosan lebetegszik. Ekkor lép be az életébe egy orvos, aki mindenféle értelemben megmenti az életét. Ő lesz az ugyanis, aki nem csak pusztán kineveti vagy rosszallóan néz rá különös szeszélyei miatt, hanem elmagyarázza neki, miért nevetséges a viselkedése. Felvilágosítja arról, hogy a regények, amelyeken felnőtt, csupán a képzelet szüleményei, és közük nincs a valósághoz. Ekkor belátva saját csacsiságát Arabella megkomolyodik, és hozzámegy ahhoz a férfihoz, akihez őt eredetileg is szánták.

A „nagy testvérrel” ellentétben ennél a könyvnél az a benyomásom, hogy alapvetően egy vidám történet lehet. Mármint hogy Arabella mókás helyzeteket idéz elő a tévképzeteivel. De ha jobban belegondolunk, és ezt emeli ki a nagy könyv is róla, tulajdonképpen a XVIII. századi nők siralmas helyzetét láthatjuk itt leírva. Persze sarkítva, az igaz, de mégis. Mert hát a nők akkor még igencsak távol álltak az oktatástól. Az ő feladatuk gyakorlatilag az volt, hogy a lehetőségeikhez mérten minél jobb partit fogjanak maguknak, aztán gyerekeket szüljenek, és azokat megfelelően felneveljék.

Összességében a könyv alapvetése érdekesnek tűnik, adnék neki egy esélyt. (Miközben hosszú értekezéseket írnék arról, miért is alakult ez a dolog így. Mármint hogy a nőket nem tartották oktatásra érdemesnek. Bezzeg most boldog-boldogtalanra ráerőltetik a központilag megálmodott, túrót sem érő katyvaszt…)

Forrás:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése