Eljött a te országod | Samuel Butler: Meslohes

 

Utolsó kiadás: 2006, Koinónia

Butler e könyve a nagy könyvben még úgy szerepel, mint aminek nincs fordítása, tekintve, hogy az első fordítás 2006-ban született meg. Nagyon megörültem, amikor ezt felfedeztem, bár a beszerzés nem volt egyszerű. De a lényeg, hogy sikerült.

Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre a különleges címe miatt. Magamtól valószínűleg nem jöttem volna rá, azt hiszem, a nagy könyvben olvastam, hogy a Meslohes visszafelé Seholsem. Ez a kis játék – akár felfedezi az ember, akár nem – már önmagában ad egy alaphangulatot.

Főhősünk, aki, azt hiszem, nincsen megnevezve, egy jobb élet reményében először is egy új brit gyarmatra megy, ott pásztorként áll munkába, de a végcélja, hogy felfedezzen egy érintetlen földdarabot, amit meghódíthat, magáévá tehet, és ott felépítheti saját kis gazdaságát. Ennek érdekében pedig egy ősszel felkerekedik, hogy átkeljen egy hatalmas hegységen, és megnézze, talál-e mögötte művelésre alkalmas földeket.

Éppen akkor kezdtem el olvasni a könyvet, amikor Szlovéniában jártunk, a hegyek közt, tehát az első pár fejezet hangulatát nagyon át tudtam élni. Szlovénia csodálatos, Butler tájleírásai pedig zseniálisak. Vannak itt erdők és tisztások, hegyi patakok és gleccserek, szorosok, szurdokok és hágók. És főhősünk mindezeken átküzdi magát, és legnagyobb meglepetésére emberek közé érkezik a túloldalon, egy titkos országba, Meslohesbe.

Innentől kezdve Meslohest ismerhetjük meg tüzetesebben. Illetve főleg azokat a részeit, amikkel a főhős nem ért egyet. Például a bűnüldözéssel, illetve hogy mit tekintenek Meslohesben bűnnek. A múltjuknak egy szelete is feltárul, ugyanis néhány száz évvel korábban érdekes dolgok történtek Meslohesben, az emberek fellázadtak a gépek „fennhatósága” ellen, és a legtöbbet tönkretették, megszüntették és betiltották.

De egyáltalán nem kell itt egy korai sci-fi történetre gondolni. Azért az rögtön a Meslohesbe érkezés után egyértelművé válik, hogy Butler bizony saját kora eszementségeit írja le, persze kicsit kitekeri, kicsit kiszínezi, de azért a legtöbb dologban fel lehet fedezni a „valóságot”. Nekem a következő dolgot „tetszettek” a leginkább: a Zenei Bank, a már emlegetett Géprombolás, az Oktalanság Egyeteme és a lólábiszony. Azért tettem idézőjelbe a valóság és tetszett szavakat, mert ennek a könyvnek a legnagyobb zsenialitása abban áll, hogy 2022-ben is épp olyan aktuális, mint a megjelenésekor lehetett. Ez egyszerre döbbenetes, félelmetes és keserédes. Szívesen nevetne rajta az ember, de mikor a saját bőrén tapasztalja ezeket a „hülyeségeket”, akkor azért koránt sem viccesek.

Persze tudom, hogy ez így homályos, de nem nagyon akarok részletekbe bocsátkozni, mert akkor éppen a leglényegesebb dolgokat árulnám el. De azért álljon itt két idézet, csak úgy ízelítő gyanánt:

„Ugyanis míg az athéniak új dolgok meglátásával és meghallgatásával töltötték az életüket, az oktalanság professzorai annak szentelték a magukét, hogy becsukják fülüket minden új vélemény előtt, és olyan szentélynek tekintsék a saját agyukat, amelyből ha egyszer gondolat szabadul e világra, azt élő ember meg nem cáfolhatja.”

„Akárhogy fessen is a dolog, a lólábiszonynak nevezett betegség végzetesen tönkretette mindazok értelmét, akiket megfertőzött, márpedig az Oktalanság Egyetemén kisebb-nagyobb mértékben mindenki elkapta a bajt. Pár év alatt elsorvad a beteg önálló véleménynyilvánítási képessége…”

Összességében a Meslohes nem volt egy rossz könyv, de azért jó sem. De ez egyáltalán nem Butler hibája. Csak nagyon tömény, nagyon figyelni kell, lassan kell haladni, át kell gondolni az olvasottakat. És szomorúan lehet a végén konstatálni, hogy büszke emberi fajunk valójában nem nagyon fejlődik sehová az évszázadok során.

Még rögtön a könyv elején egy érdekes helyet a hegyek közt a főhős Twll Dhuhoz hasonlít. Rákerestem, mert gondoltam, ez egy valós helyszín lesz, ahogy a később – és más könyvekben is – emlegetett Fingal barlangja. Nos, erről a bizonyos Twll Dhuról egyetlen egy dolgot találtam, mégpedig a Wikidata oldalán egy rajzot, amely valóban egy sziklaképződményt ábrázol. Valaki hallott már róla? Ez egy igazi apró és (majdnem) elfeledett kincs. J 

Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnál a társadalom működésében, mi lenne az? (És mennyiben érintene ez a változás téged?)

„…mi gondja a léleknek, amíg a test örül?”

„Csak keveseket nem óv meg a legmarcangolóbb fájdalomtól abbéli képtelenségük, hogy a saját cselekedeteik, szenvedéseik és lényük mélyébe lássanak.”

„A dolgok jelenlegi állása szerint az állam nagyobb terhet ró a szülőkre, mint amennyit hús-vér teremtmény elviselni képes, majd hangosan sopánkodik a baj miatt, amiért egyedül ő a felelős.”

„Mondják, minden baj forrása a pénz. A pénz hiánya nemkülönben.”

„Minden tervezgetésnek alapja az a bizonyosság – s ebben a hitben történik életünk minden tudatos cselekedete -, hogy a jövő nem önkényes és változékony, hanem bizonyos jelenből csupán bizonyos jövő következhet. Ha nem így volna, céltalanul botorkálnánk az életen át, nem hinnők a cselekvés értelmében, és híjával a bizonyságnak, hogy a következmény az eddigiekhez hasonló lesz, nem is cselekednénk többé.”

„Az műveli meg a legnagyobb gonddal a jelenét, az gazdálkodik a legokosabban vele, aki rendületlenül bízik abban, hogy a jövő eltéphetetlen szálakkal fűződik a jelenhez.”