Töredelmesen
bevallom, ezzel a könyvvel egy ritka bűnt követtem el, mégpedig azt, hogy nem
ültem le röviddel a könyv befejezése után megírni a bejegyzéseket róla. Ez
azért történhetett, mert éppen költözésben és iskolakezdésben voltam, amikor
befejeztem. Egyszóval zajlott épp az élet körülöttem, ami nem nagyon segít most
az emlékek felidézésében. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Flandria
oroszlánjáról szóló bejegyzéseim kissé hiányosak lesznek. Szánom-bánom!
Pedig
– ezt le kell szögeznem elöljáróban – egy meglehetősen jó könyvről van szó.
Megpróbálom
azért most összeszedni az emlékeimet a könyv cselekményéről.
Azt
hiszem, valahol ott vesszük fel a történet fonalát, hogy Flandriát francia
fennhatóság alá akarják vonni, mivel Flandria grófja, Guido szövetkezett az
angol királlyal, hogy legyőzzék a franciákat, de ez nem sikerült. Charles de
Valois, egy igazi lovag kíséretével meglátogatja a grófot, és felajánlja neki
azt a lehetőséget, hogy ha hűséget fogad a királynak, Szép Fülöpnek, akkor a
király megtartja őt tisztségében, ha pedig mégsem így történne, akkor ő
garantálja, hogy sértetlenül távozhatnak.
A
gróf elfogadja a lehetőséget, és főbb hűbéruraival, köztük a saját fiával Robrechttel,
Flandria oroszlánjával együtt elmennek Franciaországba. Pechjükre azonban a
király felesége, Johanna, aki utálja a flamandokat, megtudja de Valois tervét,
és rábeszéli a királyt, hogy ne fogadja el a hűségesküt. Majdnem az összes
flamandot elfogják és börtönbe vetik a „hűségeskü” alkalmával. De Valois hiába
jár közben a királynál, hogy ő márpedig megígérte, hogy a flamandok
távozhatnak, a király a királyné erőszakoskodása miatt hajthatatlan. De Valois,
mivel gyakorlatilag meg kellett szegnie a lovagi esküjét, elhagyja
Franciaországot.
Ezután
a franciák bevonulnak Flandriába, elfoglalják a nagy kereskedővárosokat, és
súlyos adókat vetnek ki a lakosságra. Mindezek mellett persze a flamandok
titokban szervezkednek, hogy hogyan tudnák a hűbéruraikat kiszabadítani és egyúttal
megszabadulni a franciáktól.
Ezután
a fő helyszín Brügge városa lesz, ahol a józan, megfontolt és rendkívül bölcs
Pieter Dekoninck, a takácsok céhmesterének, valamint a heves vérmérsékletű Jan
Breydel, a mészárosok céhmesterének ügyködéseit láthatjuk. Egyik fő feladatuk a
francia megszállás után, hogy oltalmazzák és bújtassák Robrecht lányát,
Machteldet. De közben azért nagyobb szabású terveket is szőnek, amelyek végül a
kortryki csatában csúcsosodnak ki.
Hogy
milyen események vezettek el a csatáig, arról nem szeretnék részletesen írni,
de azért történnek bonyodalmak, ijesztőek és véresek, szóval izgalomban nincs
hiány. Érdemes megismerkedni a történettel. Az okokat részletesebben a
következő bejegyzésben fogom tárgyalni.
„Mit
használ, ha valaki nyelvén hordja a lovagiasság törvényeit, ha egyúttal
nincsenek mélyen belevésve a szívébe is?”
„Az
előrelátás a legélesebb kés… Lassan vág ugyan, de nem tompul és nem törik.”
„Tudd
meg, hogy az uralkodók zsarnoksága a népszabadság szülőanyja.”
„…aki
a barátját elárulja, minden gonoszságra képes.”
„Közeledik
a megváltás órája. De még nem szenvedtünk eleget, még kínzóbbá kell válnia
rabbilincsünknek, hogy a leggyávábbak is összemorzsolják a lánc szemeit.”
Szerinted
érdemes megismerkedni más népek történelmével?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése