Hendrik Conscience: Flandria oroszlánja

Töredelmesen bevallom, ezzel a könyvvel egy ritka bűnt követtem el, mégpedig azt, hogy nem ültem le röviddel a könyv befejezése után megírni a bejegyzéseket róla. Ez azért történhetett, mert éppen költözésben és iskolakezdésben voltam, amikor befejeztem. Egyszóval zajlott épp az élet körülöttem, ami nem nagyon segít most az emlékek felidézésében. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Flandria oroszlánjáról szóló bejegyzéseim kissé hiányosak lesznek. Szánom-bánom!

Pedig – ezt le kell szögeznem elöljáróban – egy meglehetősen jó könyvről van szó.

Megpróbálom azért most összeszedni az emlékeimet a könyv cselekményéről.

Azt hiszem, valahol ott vesszük fel a történet fonalát, hogy Flandriát francia fennhatóság alá akarják vonni, mivel Flandria grófja, Guido szövetkezett az angol királlyal, hogy legyőzzék a franciákat, de ez nem sikerült. Charles de Valois, egy igazi lovag kíséretével meglátogatja a grófot, és felajánlja neki azt a lehetőséget, hogy ha hűséget fogad a királynak, Szép Fülöpnek, akkor a király megtartja őt tisztségében, ha pedig mégsem így történne, akkor ő garantálja, hogy sértetlenül távozhatnak.

A gróf elfogadja a lehetőséget, és főbb hűbéruraival, köztük a saját fiával Robrechttel, Flandria oroszlánjával együtt elmennek Franciaországba. Pechjükre azonban a király felesége, Johanna, aki utálja a flamandokat, megtudja de Valois tervét, és rábeszéli a királyt, hogy ne fogadja el a hűségesküt. Majdnem az összes flamandot elfogják és börtönbe vetik a „hűségeskü” alkalmával. De Valois hiába jár közben a királynál, hogy ő márpedig megígérte, hogy a flamandok távozhatnak, a király a királyné erőszakoskodása miatt hajthatatlan. De Valois, mivel gyakorlatilag meg kellett szegnie a lovagi esküjét, elhagyja Franciaországot.

Ezután a franciák bevonulnak Flandriába, elfoglalják a nagy kereskedővárosokat, és súlyos adókat vetnek ki a lakosságra. Mindezek mellett persze a flamandok titokban szervezkednek, hogy hogyan tudnák a hűbéruraikat kiszabadítani és egyúttal megszabadulni a franciáktól.

Ezután a fő helyszín Brügge városa lesz, ahol a józan, megfontolt és rendkívül bölcs Pieter Dekoninck, a takácsok céhmesterének, valamint a heves vérmérsékletű Jan Breydel, a mészárosok céhmesterének ügyködéseit láthatjuk. Egyik fő feladatuk a francia megszállás után, hogy oltalmazzák és bújtassák Robrecht lányát, Machteldet. De közben azért nagyobb szabású terveket is szőnek, amelyek végül a kortryki csatában csúcsosodnak ki.

Hogy milyen események vezettek el a csatáig, arról nem szeretnék részletesen írni, de azért történnek bonyodalmak, ijesztőek és véresek, szóval izgalomban nincs hiány. Érdemes megismerkedni a történettel. Az okokat részletesebben a következő bejegyzésben fogom tárgyalni.

„Mit használ, ha valaki nyelvén hordja a lovagiasság törvényeit, ha egyúttal nincsenek mélyen belevésve a szívébe is?”

„Az előrelátás a legélesebb kés… Lassan vág ugyan, de nem tompul és nem törik.”

„Tudd meg, hogy az uralkodók zsarnoksága a népszabadság szülőanyja.”

„…aki a barátját elárulja, minden gonoszságra képes.”

„Közeledik a megváltás órája. De még nem szenvedtünk eleget, még kínzóbbá kell válnia rabbilincsünknek, hogy a leggyávábbak is összemorzsolják a lánc szemeit.”

Szerinted érdemes megismerkedni más népek történelmével?