Három
héttel ezelőtt írtam a Zabhegyezőről, és azt ígértem, hogy csinálok egy külön
bejegyzést, amelyben kizárólag a könyv címéről elmélkedek. Nos, most jött el a
pillanat, hogy ez a bejegyzés kikerüljön a blogra.
Kezdjük
először az eredeti, angol címmel, amely így szól: The Catcher in the Rye. Ez
egy utalás Robert Burns költő egyik versére. Holden értelmezésében a vers a
gyermeki ártatlanság elvesztéséről szól. És ő, mármint Holden szeretne lenni a
’catcher in the rye’, vagyis aki megmenti a gyerekeket gyakorlatilag a felnőtté
válástól.
A
könyvnek magyarul 2018-ban jelent meg új fordítása, ekkor a címét is
megváltoztatták. Gyakorlatilag szó szerint lefordították az angol címet:
Rozsban a fogó. Próbáltam megkeresni Burns szóban forgó versét magyarul, de nem
találtam fordítást. Így magyarul ez a cím kicsit értelmét veszti szerintem.
Ugyan kétszer is említésre kerül a könyvben konkrétan ez a kifejezés, de a
mezei olvasónak szerintem ez totálisan semmit mondó. És amíg nem ez volt a
könyv címe magyarul, addig simán át lehetett siklani a könyvbéli említések
felett, mint olyasmi felett, amit az angol anyanyelvűek bizonyára értenek, de
nincs különösebb jelentősége.
Persze
ez így durvának hangzik, hogy nincs jelentősége, hiszen láthatjuk, hogy nagyon
is van. De pont itt jön képbe az eredeti magyar cím, a Zabhegyező. Gyepes
Judit, az első fordító, bizonyára értette a ’catcher in the rye’ kifejezés
jelentőségét. Ezt abból gondolom, hogy valószínűleg rájöhetett, hogy ezt a
címet egy az egyben magyarra lefordítani teljesen értelmetlen lenne. Ezért
inkább kitalált egy olyan címet, ami ugyan csak távolról hajaz az angolra (rozs
helyett zab és fogó helyett ugye hegyező, ha valakinek nem lett volna világos… JJ),
ugyanakkor pontosan ugyanúgy működik, mint az eredeti kifejezés. Első blikkre
kicsit h*lyén hangzik J, de van mögöttes értelme, ami pont
passzol a történethez.
Mert
mit is jelent a zabhegyezés magyarul? Utánanéztem O. Nagy Gábor Mi fán terem?
című könyvében, ahol is a következőket olvastam: a pontos kifejezés így szól:
mehet Kukutyinba zabot hegyezni. Két használati módját is találtam a szólásnak,
amelyek illenek a történethez. Elsőként használhatjuk akkor, ha nem akarjuk
vagy nem tudjuk megmondani, hogy hová megyünk. És hát Holden is gyakorlatilag
csak kóvályog. És nem is csak abban a három napban, amelyet elmesél, hanem úgy
általában véve. Egyik iskolától a másikig, mert sehol nincs maradása, nem
érdekli a tanulás, mert fogalma sincs róla, mit akar kezdeni az életével.
Másodszor
pedig akkor használjuk, ha azt szeretnénk szépen megfogalmazni, hogy
értelmetlen munkát végzünk. És bár a kóválygás időnként lehet hasznos, de ha
erről szól az ember egész élete, az elég értelmetlennek tűnik, nem?
Ráadásul
ezek a dolgok, amelyekre a ’zabhegyezés’ kifejezés utal, számomra sokkal
nyilvánvalóbbak voltak a könyvben. Ellenben azt egyáltalán nem éreztem, hogy
Holden annyira nagyon meg szeretné menteni a világ összes gyerekét az
ártatlanság elvesztésétől. Szóval az én véleményem az, hogy a Zabhegyező sokkal
találóbb cím volt, mint az új Rozsban a fogó.
És
még egy apró megjegyzés. Talán maradinak tűnhetek azzal, amit most írni fogok,
de vállalom. Azt aláírom, hogy a törzsszöveg fordítására ráfért egy frissítés.
Voltak benne érdekes kifejezések, mit ne mondjak. Kettőt ki is fotóztam, íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése