Magyarok a nagyvilágban

Amikor elkezdtem ezt a projektet, tudtam persze, hogy van pár magyar könyv is a listán, de arra egyáltalán nem voltam felkészülve, mennyiszer fogok magyarokra bukkanni más könyvekben.

Az első könyv a A lusiadák volt, és mikor magyarokról olvastam benne, bevallom őszintén, annyira meglepődtem, hogy rögtön feljegyeztem. Aztán a továbbiakban folyamatosan jegyzetelgettem, ha valahol felbukkant valamilyen magyar utalás. Ezeket minden könyvnél megtalálhatjátok az adott bejegyzésben (legtöbbször az Apró kincsek szekcióban).

Most pedig úgy gondoltam, összegyűlt már egy bejegyzésnyi anyag, ezért úgy döntöttem, csinálok egy összefoglalót arról, hogy eddig hol és milyen formában emlegettek fel minket az örökzöld könyvek alkotói. (A lista ABC sorrendben következik, nem pedig az olvasás sorrendjében.)

A kalandos Simplicissimus

Még egy érdekességet szeretnék kiemelni, mielőtt átadom a helyet az idézeteknek. Ez pedig a könyv magyar vonatkozása. Az ötödik könyv tizenkilencedik fejezetének alcíme: Egy s más a magyar újrakeresztelkedőkről és életük módjáról. A leírásban a hangsúly inkább az újrakeresztelkedőkön van, mint a magyarokon, de azért mégiscsak megemlítésre kerültünk egy újabb könyvben, amely rajta van az 1001-es listán. Ezen kívül a hatodik könyv tizennegyedik fejezetében a következő szerepel: „…ugyancsak egy kutat Magyarországon, a Szepesség közelében, amelynek vize szétmarja a vasat, jobban mondva olyan anyaggá változtatja, amelyből aztán tűz segítségével rezet készítenek, az eső pedig vitriollá változik;…” Izgalmas lenne utánajárni ennek, hiszen minden ilyen leírásnak van valami valóságalapja. (A tanulmány szerint azonban Grimmelshausen sosem járt Magyarországon. Kár. Bár ezt szerintem nem jelenthetjük ki egyértelműen. A történelmi ténykezelés a vesszőparipám…)

Magyarország újból több ízben is feltűnik, például a messze földön híres szarvasmarháink.

 

A lusiadák

Van ugyanis ennek a műnek egy kis hazai vonatkozása is. Mégpedig az, hogy egy régi legenda úgy tartotta, hogy az első portugál uralkodó magyar leszármazott volt. Ezt Camoes több helyen is megemlíti. És bár később bebizonyosodott, hogy ez tényleg nem több, mint egy legenda, én mégis azt mondanám, ki tudja.

 

A párizsi Notre-Dame

Utalás történik két helyen is Magyarországra. Elsőként Esmeralda származására utalva, már hogy tudniillik Magyarországról került Franciaországba a vándorcigányokkal. Másodjára pedig a mi igazságos Mátyásunk kerül szóba, aki meghívott a bécsi egyetemre egy francia matematikust.

 

Candide vagy az optimizmus

Jaj, és majdnem elfelejtettem, hogy magyar vonatkozása is van a könyvnek. Kunigunda a Törökországba menekült Rákóczi szobalánya lesz.

 

Eugénie Grandet

Magyar vonatkozása is van a történetnek, méghozzá említésre kerül egy híres magyar sziámi ikerpár, a keresztcsontjuknál összenőtt Gófitz Ilona és Judit, akik sajnálatos módon „cirkuszi látványosságnak” számítottak, ezért egy európai körút során vásárokban mutogatták őket, valószínűleg így szerezhetett tudomást róluk Balzac. (Találtam róluk egy cikket az index.hu-n.)

https://index.hu/tudomany/til/2017/07/09/a_oszonyi_sziami_ikrek_voltak_a_18._szazad_legismertebb_magyarjai/

 

Heinrich von Ofterdingen

Két helyen is történik utalás magyarokra, egyszer a gazdag bányáinkat emlegetik, utána pedig Mathilde mesél róla, ahol gyakran megfordultak az apjával.

 

Hiúság vására

Magyar utalás is van a könyvben: „Becky más magyar mágnásokkal is megismerkedett a hadseregnél 1816-17-ben Franciaországban.”

 

Holt lelkek

Kétszer is kerül tokaji bor az asztalra.

 

Monte Cristo grófja

„Vagy azt hiszi talán, hogy Napoleon e hűséges katonái, kik meg vannak szokva vakon az ellenségre rohanni; meggondolási időt kérnek, míg elsütnek egy kartácsot, vagy szuronyrohamra csoportosulnak? Vagy talán jobban húzódoznak egy ember ledöfésétől, kit személyes ellenségüknek tartanak, mint egy orosz, vagy magyar katonától, kit sohasem láttak?”

„Feketébe öltözött pap ült a könnyed járásu, karcsu magyar lovon, háromszögletü kalappal a fején.”

 

Vallomások

Két helyen is említésre kerül Magyarország. Egyszer az egyik rokona kapcsán jegyzi meg, hogy Magyarországon is szolgált. Másodszor pedig felkeresi Svájcban egy ember, aki állítólag magyar, azért, hogy tőle, mint nagy filozófustól tanulhasson.

 

Tamás bátya kunyhója

A könyvben a 215. oldalon magyar vonatkozás is van, megemlítésre kerülnek a 48-as forradalom bukása után Amerikába emigrált magyarok.

 

Tom Jones

A 267. oldalon Mária Terézia seregeit emlegetik. (Fenemód tájékozottak voltak akkoriban az emberek, pedig még nem is volt internet.)

 

Tristram Shandy úr élete és gondolatai

Magyarország is szóba kerül a 409 és 410. oldalakon, megint csak a törökök elleni háborúval kapcsolatban.

 

A jelek szerint főként a kontinens nyugati oldalán voltunk jelen, de azért előfordultunk Amerikában és Oroszországban is, mindenhol érdemeink szerint. J

Nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni ezekből az utalásokból. A célom ezzel a bejegyzéssel tényleg inkább csak egy kis összefoglalás volt. De azt azért mindenképp megjegyezném, hogy bár a fentebbi információk tényleg csak megjegyzések szintjén jelentek meg a könyvekben, vagyis magukban az eseményekben egyáltalán nem játszottak fontos szerepet, azért mégis csak ott voltak. És ez már önmagában elárul dolgokat…