A
mai bejegyzésben Elizabeth Gaskell Észak és Dél című regényének történetét
próbálom meg összefoglalni röviden, ami egy igazi kihívás lesz, mivel a regény majdnem
700 oldal. (Gaskell neve nem teljesen ismeretlen itt a blogon, hiszen olvastam
már tőle a Cranford című könyvet. - Ezúton szeretnék egy helyreigazítást is tenni, ugyanis a Cranfordról szóló bejegyzésben végig rosszul írtam az írónő nevét.)
Az
Észak és Dél főszereplője Margaret Hale, akivel Londonban
találkozunk elsőként, egy esküvői készülődés során. Na nem az ő esküvőjére
készülődünk, hanem az unokatestvére, Edith lakodalmára. Ám Margaret nem csak az
esküvői előkészületekben vesz részt, hanem a saját kis életét is próbálja
összecsomagolni éppen, ugyanis a lakodalom után rögtön visszatér
a szüleihez egy délvidéki kis falucskába, Helstone-ba.
A
várva várt visszatérés örömébe azonban elsőként egy kisebb, majd egy óriási
bánat is vegyül. A kisebb az lesz, hogy
újdonsült rokonának, Edith férjének, Lennox kapitánynak az öccse, akivel
Londonban egyébként nagyon jó kapcsolatot ápolt, meglátogatja őt. Ám ez a
látogatás nem minden hátsó szándék nélkül való, Henry Lennox ugyanis megkéri
Margaret kezét, ám a lány kikosarazza.
Ennél
sokkalta súlyosabb dolgokkal kell azonban Margaretnek megbirkóznia, méghozzá
azzal, hogy az apja bejelenti, el fognak költözni, ő
ugyanis feladja a Helstone-ban betöltött lelkészi pozícióját. Helyette felcsap
magántanárnak egy északi iparvárosban, amelyet legjobb barátja, Mr. Bell
javasolt a számára. A költözés és a hatalmas kontraszt korábbi és új
életvitelük között minden családtagot megvisel, ám a legrosszabban Mrs. Hale-re
hat.
Bár
a család Mr. Hale magántanári munkája révén nagyon hamar szoros kapcsolatba
kerül Milton egyik legbefolyásosabb gyártulajdonos-családjával, Margaret nagyon
sokáig rossz véleménnyel van Thorntonékról. Tanulatlan,
közönséges (a szó negatív értelmében), felfuvalkodott, önző és kegyetlen
kereskedőnépségnek tartja őket. Sokkal szívesebben köt
barátságot az egyszerű munkások körében.
Higginsék
(a munkások) és Thorntonék látogatásaiból és beszélgetéseiből Margaret (és az
olvasó is) képet kap egy hatalmas szövőgyár működéséről, a két, élesen
elkülönülő osztály nézeteiről és a köztük feszülő ellentétekről.
Ezután
az általános, helyzetfelvázoló rész után két fronton indulnak be
az események. Az egyik vonalon láthatjuk, ahogy az imént említett feszültségek
egy sztrájkba torkollnak, ami egy zendülésben csúcsosodik ki Thorntonék
gyáránál. Az incidens során Margaret is éppen Thorntonéknál
tartózkodik. Először meggondolatlanul a lázongó tömeg elé küldi John Thorntont,
hogy beszéljen az emberek fejével. De, amikor látja, hogy itt a beszéd már
hasztalan, maga áll John és a felbőszült tömeg közé, és a testével védelmezi
John. Másnap John -, akinek egy ideje már felkeltette a figyelmét Margaret,
mint nő -, felkeresi Margaretet az otthonában, és megkéri a kezét, de ő is fájó
elutasításban részesül.
Ezzel
párhuzamosan tanúi leszünk Mrs. Hale egészsége rohamos romlásának. A
család nagyon aggódik, a doktor szerint a felépülésre nincs
remény, ezért úgy döntenek, hazahívják Margaret bátyját, Fredericket, ez
ugyanis Mrs. Hale leghőbb kívánsága. Frederick valamikor matrózként dolgozott,
ám a pletykák szerint felkelést robbantott ki az utolsó hajón, ahol szolgált,
ezért elmenekült, és Spanyolországban telepedett le. Frederick a legnagyobb
titokban tér vissza Angliába, és Mrs. Hale sajnálatos halála után a legnagyobb
titokban is szeretne távozni. Margaret kíséri ki őt a pályaudvarra az est
jótékony sötétjében, ám sajnos véletlenül éppen Johnnal találkoznak össze
útközben. John egészen eddig a pillanatig azért reménykedett, hogy talán idővel
meg tudja lágyítani Margaret szívét. Ám mivel sejtelme sincs róla, hogy
Margaretnek van egy bátyja, úgy gondolja, a férfi, akivel az este a lányt
egyedül látta, csakis a kérője lehet.
Ez
az eset aztán egy már-már kibogozhatatlannak tűnő félreértésbe bonyolódik. John
éjszakákat virraszt át azon sajnálkozva, hogy halálosan beleszeretett egy
lányba, aki durván elutasította őt és bizonyos tetteivel majdhogynem lerombolta
azt az eszményképet, amelyet a férfi róla magában felépített. Margaret pedig
lassanként rájön, hogy ő is beleszeretett Johnba, ám úgy érzi, bizonyos
tetteivel végérvényesen elásta a lehetőségét annak, hogy ők valaha is együtt
lehessenek. Ezen a faramuci helyzeten már csak az idő segíthet.
Ám
az idő, eleinte úgy tűnik, egyáltalán nem akar segíteni a szerelmeseknek, ugyanis
más egyéb frontokon is komoly megpróbáltatás elé állítja őket. Margaret
nem sokkal az anyja elvesztése után az apját is elveszti, majd pedig a
keresztapját. John gyárát pedig a sztrájk, illetve egy amerikai kereskedőház
csődje a tönk szélére sodorja. Be kell zárnia a gyárat, és alkalmazotti munka
után néznie. Ráadásul az apja halála után Margaret el is költözik Miltonból,
visszatér Edith unkatestvére házába, Londonba, így még fizikailag is
eltávolodnak egymástól.
Ennél
a pontnál már azt gondolná az ember, hogy bizony ebből a románcból nem lesz
semmi. De a szálak végül mégis csak szerencsésen szövődnek. Margaret
ugyanis a keresztapjától jelentős vagyont és több miltoni ingatlant is örököl.
Többek között azt a telket is, amelyen John gyára áll. Johnnak fel kell
mondania a bérleti szerződést, ezért Londonba látogat. Mikor
Margaret megtudja, milyen helyzetbe került John, felajánlja neki, hogy vegyen
kölcsön tőle egy nagyobb összeget, amiből mind a gyár
bérleti díját, mind a termelési költségeket fedezni tudja, és amikor majd
egyenesbe jött, visszafizet neki mindent. Johnt nagyon
megérinti Margaret nagylelkűsége, és úgy érzi, ez a remek alkalom, hogy újra
felemlegesse a lány előtt a régi érzelmeit. Ezúttal
pedig egy egészen másfajta választ kap, mint első alkalommal.
Ez
lett volna tehát hétszáz oldalnyi esemény rövid összefoglalása. A következő
bejegyzésben pedig majd elemezgetjük egy kicsit ezeket az eseményeket.
„És
amikor látom, hogy a világ manapság milyen rossz úton jár, hogy olyan dolgokkal
bajmolódik, amikről nem tud semmit, és nem teszi rendbe azokat, amik ott vannak
az orra előtt, hát akkor azt gondolom, hagyjuk ezt a sok fecsegést a vallásról,
és végezzük el mihamar azt a munkát, ami itt van az orrunk előtt!”
„Jó
dolog engedelmeskedni a bölcs és igazságos parancsnoknak, és kitartani
mellette, de még jobb dolog szembeszegülni az önkénnyel, azzal, aki
igazságtalanul és kegyetlenül visszaél a hatalmával, nem a saját érdekünkben,
hanem másokért, akik nem tudják megvédelmezni magukat.”
„Ha
valaki azzal próbálkozik, hogy a világ összes baját a saját igazságának a
medicinájával kúrálja ki, akkor annak ügyelnie kell, hogy mindenkinek másként,
kinek-kinek a maga esze szerint adja be azt az orvosságot: és nem árt, ha
vigyázatosan csinálja, mert különben a szegény beteg bolond talán visszaköpködi
a képébe a csodaszerét.”
„Tudod,
drágám, a gondolkodás sokszor elszomorított már életemben, de ha csináltam
valamit, az soha!… Tégy valamit, húgom, jót, ha lehetséges, de mindenképpen
tégy valamit!”
„Semmi
nem hozza olyan közel egymáshoz az embereket, mint az evés!”
Mi
a legnagyobb ellentmondás az életedben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése