Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

A mai bejegyzésben Elizabeth Gaskell Észak és Dél című regényének történetét próbálom meg összefoglalni röviden, ami egy igazi kihívás lesz, mivel a regény majdnem 700 oldal. (Gaskell neve nem teljesen ismeretlen itt a blogon, hiszen olvastam már tőle a Cranford című könyvet. - Ezúton szeretnék egy helyreigazítást is tenni, ugyanis a Cranfordról szóló bejegyzésben végig rosszul írtam az írónő nevét.)

Az Észak és Dél főszereplője Margaret Hale, akivel Londonban találkozunk elsőként, egy esküvői készülődés során. Na nem az ő esküvőjére készülődünk, hanem az unokatestvére, Edith lakodalmára. Ám Margaret nem csak az esküvői előkészületekben vesz részt, hanem a saját kis életét is próbálja összecsomagolni éppen, ugyanis a lakodalom után rögtön visszatér a szüleihez egy délvidéki kis falucskába, Helstone-ba.

A várva várt visszatérés örömébe azonban elsőként egy kisebb, majd egy óriási bánat is vegyül. A kisebb az lesz, hogy újdonsült rokonának, Edith férjének, Lennox kapitánynak az öccse, akivel Londonban egyébként nagyon jó kapcsolatot ápolt, meglátogatja őt. Ám ez a látogatás nem minden hátsó szándék nélkül való, Henry Lennox ugyanis megkéri Margaret kezét, ám a lány kikosarazza.

Ennél sokkalta súlyosabb dolgokkal kell azonban Margaretnek megbirkóznia, méghozzá azzal, hogy az apja bejelenti, el fognak költözni, ő ugyanis feladja a Helstone-ban betöltött lelkészi pozícióját. Helyette felcsap magántanárnak egy északi iparvárosban, amelyet legjobb barátja, Mr. Bell javasolt a számára. A költözés és a hatalmas kontraszt korábbi és új életvitelük között minden családtagot megvisel, ám a legrosszabban Mrs. Hale-re hat.

Bár a család Mr. Hale magántanári munkája révén nagyon hamar szoros kapcsolatba kerül Milton egyik legbefolyásosabb gyártulajdonos-családjával, Margaret nagyon sokáig rossz véleménnyel van Thorntonékról. Tanulatlan, közönséges (a szó negatív értelmében), felfuvalkodott, önző és kegyetlen kereskedőnépségnek tartja őket. Sokkal szívesebben köt barátságot az egyszerű munkások körében.

Higginsék (a munkások) és Thorntonék látogatásaiból és beszélgetéseiből Margaret (és az olvasó is) képet kap egy hatalmas szövőgyár működéséről, a két, élesen elkülönülő osztály nézeteiről és a köztük feszülő ellentétekről.

Ezután az általános, helyzetfelvázoló rész után két fronton indulnak be az események. Az egyik vonalon láthatjuk, ahogy az imént említett feszültségek egy sztrájkba torkollnak, ami egy zendülésben csúcsosodik ki Thorntonék gyáránál. Az incidens során Margaret is éppen Thorntonéknál tartózkodik. Először meggondolatlanul a lázongó tömeg elé küldi John Thorntont, hogy beszéljen az emberek fejével. De, amikor látja, hogy itt a beszéd már hasztalan, maga áll John és a felbőszült tömeg közé, és a testével védelmezi John. Másnap John -, akinek egy ideje már felkeltette a figyelmét Margaret, mint nő -, felkeresi Margaretet az otthonában, és megkéri a kezét, de ő is fájó elutasításban részesül.

Ezzel párhuzamosan tanúi leszünk Mrs. Hale egészsége rohamos romlásának. A család nagyon aggódik, a doktor szerint a felépülésre nincs remény, ezért úgy döntenek, hazahívják Margaret bátyját, Fredericket, ez ugyanis Mrs. Hale leghőbb kívánsága. Frederick valamikor matrózként dolgozott, ám a pletykák szerint felkelést robbantott ki az utolsó hajón, ahol szolgált, ezért elmenekült, és Spanyolországban telepedett le. Frederick a legnagyobb titokban tér vissza Angliába, és Mrs. Hale sajnálatos halála után a legnagyobb titokban is szeretne távozni. Margaret kíséri ki őt a pályaudvarra az est jótékony sötétjében, ám sajnos véletlenül éppen Johnnal találkoznak össze útközben. John egészen eddig a pillanatig azért reménykedett, hogy talán idővel meg tudja lágyítani Margaret szívét. Ám mivel sejtelme sincs róla, hogy Margaretnek van egy bátyja, úgy gondolja, a férfi, akivel az este a lányt egyedül látta, csakis a kérője lehet.

Ez az eset aztán egy már-már kibogozhatatlannak tűnő félreértésbe bonyolódik. John éjszakákat virraszt át azon sajnálkozva, hogy halálosan beleszeretett egy lányba, aki durván elutasította őt és bizonyos tetteivel majdhogynem lerombolta azt az eszményképet, amelyet a férfi róla magában felépített. Margaret pedig lassanként rájön, hogy ő is beleszeretett Johnba, ám úgy érzi, bizonyos tetteivel végérvényesen elásta a lehetőségét annak, hogy ők valaha is együtt lehessenek. Ezen a faramuci helyzeten már csak az idő segíthet.

Ám az idő, eleinte úgy tűnik, egyáltalán nem akar segíteni a szerelmeseknek, ugyanis más egyéb frontokon is komoly megpróbáltatás elé állítja őket. Margaret nem sokkal az anyja elvesztése után az apját is elveszti, majd pedig a keresztapját. John gyárát pedig a sztrájk, illetve egy amerikai kereskedőház csődje a tönk szélére sodorja. Be kell zárnia a gyárat, és alkalmazotti munka után néznie. Ráadásul az apja halála után Margaret el is költözik Miltonból, visszatér Edith unkatestvére házába, Londonba, így még fizikailag is eltávolodnak egymástól.

Ennél a pontnál már azt gondolná az ember, hogy bizony ebből a románcból nem lesz semmi. De a szálak végül mégis csak szerencsésen szövődnek. Margaret ugyanis a keresztapjától jelentős vagyont és több miltoni ingatlant is örököl. Többek között azt a telket is, amelyen John gyára áll. Johnnak fel kell mondania a bérleti szerződést, ezért Londonba látogat. Mikor Margaret megtudja, milyen helyzetbe került John, felajánlja neki, hogy vegyen kölcsön tőle egy nagyobb összeget, amiből mind a gyár bérleti díját, mind a termelési költségeket fedezni tudja, és amikor majd egyenesbe jött, visszafizet neki mindent. Johnt nagyon megérinti Margaret nagylelkűsége, és úgy érzi, ez a remek alkalom, hogy újra felemlegesse a lány előtt a régi érzelmeit. Ezúttal pedig egy egészen másfajta választ kap, mint első alkalommal.

Ez lett volna tehát hétszáz oldalnyi esemény rövid összefoglalása. A következő bejegyzésben pedig majd elemezgetjük egy kicsit ezeket az eseményeket.

„És amikor látom, hogy a világ manapság milyen rossz úton jár, hogy olyan dolgokkal bajmolódik, amikről nem tud semmit, és nem teszi rendbe azokat, amik ott vannak az orra előtt, hát akkor azt gondolom, hagyjuk ezt a sok fecsegést a vallásról, és végezzük el mihamar azt a munkát, ami itt van az orrunk előtt!”

„Jó dolog engedelmeskedni a bölcs és igazságos parancsnoknak, és kitartani mellette, de még jobb dolog szembeszegülni az önkénnyel, azzal, aki igazságtalanul és kegyetlenül visszaél a hatalmával, nem a saját érdekünkben, hanem másokért, akik nem tudják megvédelmezni magukat.”

„Ha valaki azzal próbálkozik, hogy a világ összes baját a saját igazságának a medicinájával kúrálja ki, akkor annak ügyelnie kell, hogy mindenkinek másként, kinek-kinek a maga esze szerint adja be azt az orvosságot: és nem árt, ha vigyázatosan csinálja, mert különben a szegény beteg bolond talán visszaköpködi a képébe a csodaszerét.”

„Tudod, drágám, a gondolkodás sokszor elszomorított már életemben, de ha csináltam valamit, az soha!… Tégy valamit, húgom, jót, ha lehetséges, de mindenképpen tégy valamit!”

„Semmi nem hozza olyan közel egymáshoz az embereket, mint az evés!”

Mi a legnagyobb ellentmondás az életedben?